|  Klagenfurt  |  Történelem  |  Gazdaság  |  Közlekedés  |  Gasztronómia  |  Kultúra  |  Látnivalók  |  Galéria  |  Térkép  |

 

 

 
 
 
Történelem

   Mini vár (Flickr by woifi)

A legenda szerint évszázadokkal ezelőtt Klagenfurt helyén egy hatalmas mocsár helyezkedett el, amelynek csak egyetlen lakója volt, egy hatalmas, rémisztő sárkány. A szájhagyomány szerint Karintia tartomány mostani fővárosának megalapítását meglehetősen látványos események előzték meg: megölték a sárkányt, kiszárították a mocsarat, gyökerestül kiirtották az ősvadont, és az egykori lápos vidéket egy csodálatos vidékké, termőfölddé varázsolták. Ezenkívül a város védelme érdekében egy hatalmas őrtornyot építettek. Azonban ez csak legenda.

A történelem szerint 1161-ben Hermann von Spanheim alapította a települést, amely akkoriban Chlagenvurt néven volt ismert. Ennek ellenére rengeteg római kori műemlék bizonyítja, hogy korábban is volt itt lakott település. Mivel annyira közel helyezkedett el az akkor még csak falu a Glan folyóhoz, ami rendszeresen elöntötte, hogy el kellett költöztetni 1246-ban. Az új Klagenfurt központja a mai Alter Platz lett, és 1252-ben városi rangra emelte Hermann fia, Bernhard von Spanheim, akit igazából a város alapítójának tekintenek. 1287-ben készítették el először a város pecsétjét, amely egy szárnyas sárkányt és egy őrtornyot ábrázolt, ami ma is Klagenfurt szimbólumának számít. Ebben az időszakban bár városi rangja volt Klagenfurtnak, mégis inkább hasonlított egy falusi településre, mivel még csak 70 faházból állt, amelyben kb. 700-an lakhattak és magas kőfalat húztak maguk köré. A falon belüli terület a mai Alte Platz, a sétáló utca és a Pfarrplatz.

Az évek során jeles kereskedelmi központtá nőtte ki magát a város, azonban nem volt kegyes a sors, hiszen húsz év alatt, 1514-ben és 1535-ben is tűzvész pusztította el a várost. Emellett voltak szép momentumok is Klagenfurt történetében. 1518-ban I. Maximillien császár a hercegség fővárosává avatta Klagenfurtot, ezzel a város jelentősége megnőtt. Ide helyezték a kormány székhelyét és ez volt az egyetlen rendi város. Ennek következtében jelentős modernizáció és újjáépítési munkálatok indultak, annak érdekében, hogy megszépítsék a települést. A kiváló itáliai építész, Domenico dell’ Allio tervei alapján egy igen impozáns erődítményrendszert hoztak létre, és ezzel egy olyan városképet alakítottak ki, amely áttörést jelentet a modernizálás irányába. A XVI. században létrehozták a Wörther See-hez vezető utat, a Lendkanalt. Ebben az időszakban építették Klagenfurt leglátványosabb épületeit is. Az olasz építésznek köszönhetően a város egy mediterrán jellegű, gyönyörű és látványos városképpel rendelkezik.

A XVI. század utolsó éveiben és a XVII. század elején rengeteg protestáns közösség telepedett le itt, mint például a jezsuiták (1604-ben), a Ferenc-rendiek (1613-ban), a kapucinusok (1646-ban) és az Ursula-nővérek rendje (1670-ben). A nemesek és az egyházi méltóságok sorba építették a szebbnél szebb palotáikat, és ez a városkép-formálás a XVIII. században is folytatódott. Ennek következtében, hogy ilyen látványosan kezdett fejlődni a város, 1787-ben az erős hatalommal rendelkező gurki érsek is áthelyezte székhelyét ide. A szépen prosperáló városnak azonban voltak nehéz évei is, amikor Napóleon elfoglalta a térséget. 1807-ben tovább ment Bécsbe, és ekkor Klagenfurt erődje romokba hevert. A maradványok még ma is láthatóak a mostani Villacher Ringen illetve a Kardinalschüttnél. Az 1848-as forradalom következtében a demokraták az új aranykor felé terelték Karintia tartomány fővárosát. Lakásépítkezések indultak, és 1863-ban megépült a városba vezető vasútvonal is. Új iskolák születtek, 1910-ben pedig létrehoztak egy kőszínházat, amelynek a neve Stadttheater lett.


A Stadttheater (Flickr by pixel0908)

A város történetéhez kapcsolódik azonban az is, hogy 1919-ben, a karintiai szabadságharc idején, jugoszláv csapatok foglalták el. Klagenfurt történelme során igen törekvő és ambiciózus volt, ez nem változott a második világháború utáni időszakra sem. A háborút követő éveket az újjáépítés korszakának is nevezhetjük. Később azonban nemcsak rekonstruálták az épületeket, hanem új, úttörő építményeket is hoztak létre, mint az első olyan hőerőművet, amelynek energiájával lakóházakat fűtöttek. Itt húzták fel az első olyan felhőkarcoló jellegű magasházat, amelyben lakások voltak. Ezenkívül kiépítettek sétáló utcát, rengeteget költöttek a környezetvédelmi beruházásokra is, hogy megtisztítsák a Wörther See vizét. Röviden így jutott el Klagenfurt az egykori mocsaras vidéktől a mai modern városig.


 
 
 
impresszum | jogi nyilatkozat | kapcsolat                                                                                        Klagenfurt